Az Altaj Arany-hegyei és a türkizkék tavak

A terület folyóvizei a Tyeleckoje-tó és a Csulisman vízrendszeréhez tartoznak. Többnyire az Abakani- és a Sapsal-hegységekben vagy ezek nyúlványain erednek és északnyugati, nyugati irányba tartanak. Felső szakaszukon gyakran gleccserek által kivájt széles teknővölgyekben folynak, majd mélyen a hegyekbe vágódó, meredek, erdővel borított völgyekben folytatódnak
A folyók gyakran festői szurdokban folytatják útjukat, medrüket zúgók, zuhatagok, vízesések teszik változatossá. A Csulcsa-folyón található az Altaj-hegység legnagyobb vízesése, mindössze néhány km-re a torkolattól.
Az egy hektárnál nagyobb felületű állóvizek száma meghaladja az ezret. Többségük a magashegységi régióban fekvő, gleccserek által kimélyített ún. kártó. A délkeleti részeken, az örökfagy övezetben termokarsztos tavak alakultak ki.
A magashegyi tavak legnagyobbika a Dzsulu-kul (Meleg-tó vagy Nyári-tó), 2200 m-es tengerszint feletti magasságban. Hossza 10 km, szélessége 3 km, területe 29,5 km², legnagyobb mélysége 7 m (9 m?). Ebből a tóból ered a Csulisman, más felfogás szerint azonban tőle 5 km-nyire ered és átfolyik a tavon. A tó körüli kiterjedt medencében mintegy 250 kisebb állóvíz található.