Kalandok Ravennában

A második nap margójára…

Mielőtt kedden elrepültek volna az álmok birodalmába, megbeszélték, hogy a következő nap sem lesz ez máshogy, korán kelnek, esznek és mennek a buszhoz, hogy időben a városba érjenek (a nagy meleg előtt).

A szerdai buszra nem kellett várni semennyit, szinte egyszerre értek a megállóba, ami pár perccel korábban is volt a kiírt menetidőhöz képest.

Megtalálták a megfelelő megállót is, ahol le akartak szállni a buszról és már ott is álltak a Mausoleo di Teodorico bejáratánál. Jegyet vettek, körbesétálták és utána indultak tovább az előző nap sikertelenül célbavett Palazzo di Teodorico felé. De menet közben még útba ejtették a ravennai erőd romjait és bementek a Basilica of Sant Apollinare Nuovo mozaikokkal teli épületébe is. Itt megint csak tátották a szájukat, mert (itt is) rengeteg, mozaikból készült kép díszítette a falakat, sőt az emeleten még meg is nézhették, ahogy készülnek ezek a képek, dísztárgyak, ajándékok és bútorok (mert bútor is van mozaikból, csudiszép és drága).

Majd további római nyomok és mozaikok után kajtatva elmentek a Battistero Neonianoba és közben még Dante sírhelyénél is megálltak kicsit.

A félhármas buszt megint elég elcsigázottan érték el, de ott lebegett előttük a délutáni tengerben pancsolás frissítő lehetősége, ezért tartották magukat még egy kicsit a szétcsúszással. Most sem tartott sokáig lejutni a partra és már vetették is bele magukat a habokba, víz és napsütés, homok és fény, öröm és kacagás lett volna a délutáni program, de sajnos a lány vidámságát, felszabadultságát, pancsoló jókedvét valami apró izé (tengeri herkentyű) kicsit keresztbevágta/csípte. De semmi komoly, csak 2 órára lezsibbadt balabbik lábbal feküdt a nyugágyon és próbált nem hüppögni az elszalasztott lehetőség miatt (tengerben fürdés) és attól sem félt nagyon, hogy esetleg le kell vágni a lábát, csak kicsit.

Túlélte, lába is megmaradt, pár napig még duzzadt volt a kislábujja, de menni azért tudott később bicegés nélkül is. Mivel ezek után már nem volt kedve újra étterem után mászkálni, ahogy előző este is, inkább elgurultak autóval egy nagyobb áruházba. Na, ott aztán mindenféle finomsággal megpakolták kosarukat és a lány hangulata is sokkal jobb lett, amint a falatokra gondolt, amivel visszaállítottak a szállodába.

Szépen az ágy tetején ülve elfogyasztották vacsorájukat, olvasgattak, de mivel másnap már tovább kellett indulniuk és várt rájuk egy kis autózás és újabb városjárás, ezért időben nyugovóra tértek ismét.