Több külföldi turista kevesebbet költött az első félévben
A külföldiek ez év első felében 4 százalékkal több napot töltöttek el Magyarországon, összesen 42 millió napot. Költésük több mint kétharmada, 360 milliárd forint kapcsolódott a turisztikai fogyasztásokhoz.
A külföldre látogató magyarok ugyanekkor 227 milliárd forintot költöttek, 2,1 százalékkal kevesebbet, mint 2010 első félévében. Az időszak végén az utasforgalmi egyenleg 295 milliárd forintot tett ki, ami szinte megegyezik (egy milliárddal kevesebb) az előző év azonos időszakának egyenlegével.
A második negyedévben a bázishoz képest 5,3 százalékkal több, 10 millió turista látogatott Magyarországra, míg az első negyedévben 1,3 százaléka több, 7,5 millió.
A külföldi turisták költése a második negyedévben 1,2 százalékkal nőtt, s elérte a 315 milliárd forintot. Az első negyedévben 208 milliárd forint volt, 4,2 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.
Az utasforgalmi egyenleg az első negyedévben 99 milliárd, a másodikban pedig 196 milliárd forint volt. Az előbbi 10,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, míg az utóbbi 5,9 százalékkal nagyobb a bázisnál.
A KSH adatai szerint ez idén az első félévben a külföldi látogatók 75 százaléka csupán egy napra érkezett, éjszakázás nélkül távozott az országból.
Az egy napra látogatók száma a félév során 2 százalékkal bővült: jelentős részük, 40 százalékuk átutazó volt, akiknek a száma az előző év azonos időszakához viszonyítva 6 százalékkal nőtt. A vásárlók aránya szintén meghatározó 34 százalék volt, számukat tekintve 2 százalékkal kevesebben érkeztek, mint a tavalyi év első hat hónapjában. Az egynapos utazásokon belül a turisztikai céllal érkezők aránya 19 százalék volt, ami az elmúlt év első félévéhez viszonyítva a szabadidős utak élénküléséből adódóan 4 százalékos növekedés.
A több napra látogatók száma 8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. Ezen belül 19 százalékkal nőtt az itt éjszakázó átutazók száma, s közel ennyivel esett vissza a munkavégzési célú utazásoké – közölte a KSH.
Az adatok alapján a turisztikai célú látogatások száma szintén nőtt, 7 százalékkal. Valamivel több mint 8 százalékkal többen érkeztek szabadidős céllal, de kismértékű növekedés – 2 százalék – az üzleti utazóknál is érzékelhető volt.
A több napra érkező 4,4 millió látogató 85 százaléka turisztikai céllal jött, amiből 13 százalék volt az üzleti utazók aránya. Az átutazók aránya 8, a munkavégzés céljából érkezőké 4 százalék körüli volt.
A több napra érkezők átlagos tartózkodási ideje 6,5 nap volt, ami 0,2 nappal kevesebb, mint 2010 első félévében.
Az egy napra látogatók kiadásaik 67 százalékát élelmiszerekre, s egyéb árucikkekre, a több napra látogatók kiadásaik 45 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra költötték. A vizsgált időszakban nőtt a szállásra fordított kiadások aránya, miközben csökkent az egészségmegőrzési és gyógyászati szolgáltatásokra, valamint az egyéb árucikkek vásárlása fordított kiadások aránya.
A magyar állampolgárok 7,6 millió alkalommal utaztak külföldre, utazásaik héttizede éjszakázás nélküli, egynapos út volt. Az egynapos utak 30 százaléka, a többnapos utak 87 százaléka turisztikai célú volt.
Az üzleti turizmus az egy napra utazók körében visszaesett, a több napra látogatók esetében 7 százalékkal nőtt.
Az egynapos utak közel fele vásárlási célú volt, ezen utak száma azonban 3 százalékkal csökkent a KSH adatai szerint. A 15 százalékot képviselő, munkavégzési célú kiutazások száma 11 százalékkal nőtt, az egynapos utak jelentős bővülése miatt.
A külföldre utazó magyarok több mint 22,2 millió napot töltöttek külföldön, az utazások átlagos hossza az év első felében 2,9, a többnapos utazásoknál 7,3 nap volt.
A külföldre látogató magyarok 227 milliárd forintot költöttek el utazásaikhoz kapcsolódóan az első félévben. A kiadások közel háromnegyede turisztikai motivációjú, míg 22 százaléka munkavégzési és vásárlási célú utakhoz kapcsolódott. A kiadások összességében 2,1 százalékkal csökkentek.
A külföldre látogatók fogyasztási szerkezete – csakúgy, mint az ide érkezőknél – lényegesen különbözik az egy, illetve a több napra látogatók esetében. Az egy napra látogatók kiadásaik kétharmadát élelmiszer, ital és egyéb árucikkek vásárlására, míg a több napra látogatók kiadásaik több mint felét szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások igénybevételére, illetve egyéb árucikkek vásárlásra fordították külföldön.
