Budapest Szíve: hivatalosan is átadták a Károly körutat és a Március 15. teret

Mint fogalmazott, a Reprezentatív kaputérség, valamint a Hídfőterek és az új pesti korzó kiépítésének első ütemei egy reményt nyújtó folyamat elejét jelzik, amely révén „minden törekvésünkkel azon vagyunk, hogy egy élhető és élvezhető fővárost hagyjunk hátra unokáink számára”. 

A főpolgármester emlékeztetett a Budapest Szíve Program közel fél évtizedes kálváriájára; a projekt- és pályázati dokumentáció komoly hiányosságaira, valamint arra, hogy hároméves tervezési és pályázási időszakot követően tavaly év elején úgy került sor a támogatási szerződés megkötésére, hogy a projekt műszaki tartalma belső hiányosságokkal volt terhelt, emiatt nem volt pontosan meghatározható. További nehézséget jelentett, hogy a benyújtott és támogatott, valamint a vállalkozási szerződésben leszerződött, és a kiviteli tervben szereplő műszaki tartalom eltért egymástól. Jelentős problémát okoztak az építési engedélyek kikötései, az engedélyeztetés elhúzódó egyeztetései.

Tarlós István kitért arra, hogy előbbiek miatt a projekt műszaki tartalmi bizonytalansága válsághelyzetet teremtett, amellyel a főváros új vezetése, a Főpolgármesteri Hivatal és a Budapesti Közlekedési Központ az elmúlt tíz hónapban igen komoly küzdelmet folytatott. „Merünk nagyot álmodni, azonban az álmodozást nem merjük magunknak megengedni” – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy a jövő év közepére összeállítandó Budapest Településfejlesztési Koncepcióba beépítik a jelenlegi programból leszűrt tanulságokat, és a következő években el akarják kerülni azokat a hibákat, amelyek nemcsak a Budapest Szíve Programot, hanem a városfejlesztés jövőjét is jellemezték.

A főpolgármester a hivatalosan átadott projektekről szólva elmondta: a Reprezentatív kaputérség kiépítésének első ütemével az Astoria és az Anker köz között megújultak a közművek, a Kiskörút Dohány utca és Deák Ferenc tér közötti szakaszán reprezentatív bulvár, sétatér jött létre, a Károly körút új arculatot kapott. Csökkentek az autóssávok, szélesebbek lettek a járdák, két újabb felszíni gyalogos átkelőhelyet is kialakítottak. A villamospályák széthúzásával nyolc méter széles zöld sáv jött létre – nyolcan gyertyánból kialakított fasorral, utcabútorokkal és vízjátékokkal berendezve –, a Károly körút mindkét oldalán kerékpárút épült, 1218 méter hosszan. A zöldfelület 2323 négyzetméterrel, a fák száma 104-gyel nőtt.

A Városháza parkban tartott ünnepségen Szűcs Lajos, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke kitért arra, hogy az Európai Unió a Károly körút megújításához 2,4, a Március 15. tér átépítéséhez pedig további 1,6 milliárd forint támogatást nyújtott.

A megújult Március 15. térről szólva Tarlós István azt mondta: a Hídfőterek és új pesti korzó kiépítése I. ütem elnevezésű program révén hosszabb lett a Duna-parti sétány, átépítették és befedték a téren lévő romterületet, Contra-Aquincumot. 46 padot, 12 egyedi tervezésű, rozsdamentes acél forgószéket helyeztek el. Érdekességként említette, hogy ott található a város leghosszabb, 31 méteres padja, amely elválasztja a tér burkolt és parkosított részeit.

A kivitelezők belekarcolták a Duna vonalát a tér burkolatába, és az abba süllyesztett kőtömbökön az egykori római limes mentén állt legnagyobb erődök alaprajzai is megtekinthetők. A zöldterületek nagyságát több mint másfélszeresére növelték. Megújult a Piarista-tömb is, amelynek átjárója visszakapta eredeti funkcióját. Az Erzsébet híd alatt kerékpárút és 56 férőhelyes, biztonságos biciklitároló épült.

Rogán Antal, az V. kerület polgármestere beszédében úgy fogalmazott, a Budapest Szíve Program most elkészült ütemei a főváros régen várt megújulásának újabb mérföldkövét jelentik. Mint mondta, Budapestben óriási tartalékok, évtizedekig elfojtott lehetőségek rejlenek, ezek megvalósításához merész víziókra van szükség. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt egy évben lemaradást szenvedett programokat az új városvezetés egyenesbe tudta hozni.

Tarlós István hozzátette, hogy folytatják a programot az V. kerületi önkormányzattal együtt; a további ütemekben megújul a Széchenyi István tér, a Ferenciek tere és a Kossuth Lajos utca. „A cél, hogy a főváros minél több tere és területe az élhető, lakható, egészséges levegőjű, és funkcionálisan is korszerű övezetek közé tartozzon, hogy Budapest, a nemzet fővárosa egyben a leggondozottabb városunk legyen” – emelte ki.

Forrás:ÖS