2014 márciusára újulhat meg a Várbazár
A november 9-i kormányrendelet 2014 márciusára tűzte ki a Várbazár felújítását, a munkálatokról szóló pontos terveket 2011. december 30-ig kell kidolgozni – hangzott el.
A tervben a terület teljes felújítása szerepel, csakúgy mint a királyi kertek rendbehozatala, és a Várbazárnak a budai Várral való összekapcsolása, valamint a Várnegyed és környéke “kritikus” közlekedési viszonyainak rendezése.
Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester üdvözölte, hogy az önkormányzat elképzelései – egyebek mellett az, hogy a rekonstrukció során mellőzzék a magántőkét – bekerültek a kormányrendeletbe.
“A Várbazárt a Word Monuments Fund műemlékvédő világszervezet 1996-ban a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolta, így az utolsó utáni pillanatban vagyunk, hogy ezt az együttest, Ybl Miklós alkotását megmentsük az utókornak” – mutatott rá Nagy Gábor Tamás. A polgármester szerint az I. kerületi önkormányzat kezdettől fogva azon a véleményen volt, hogy a Vár fejlődésének első lépése a Várbazár ügyének rendbetétele.
Nagy Gábor Tamás hangsúlyozta, természetesen lesz lehetőség a magántőke bevonására kisebb részfeladatok kapcsán – éttermek és kisebb vendéglátóipari egységek üzemeltetése terén -, azonban az alapkoncepciót az államnak kell meghatároznia, és biztosítania kell az ehhez szükséges forrásokat is.
A Várbazár rekonstrukciós tervei között szerepel a vízhordó lépcső melletti mozgójárda megépítése, a palota körüljárását biztosító gyilokjáró kiépítése, egy 130 férőhelyes mélygarázzsal kiegészített, 1600 négyzetméteres földalatti rendezvényterem, valamint az egykori Ifipark helyén olcsóbb éttermek és sörsátrak létesítése. A pavilonsor – egykor műtermekként használt – helyiségeinek egy részét fiatal képzőművészek számára térítésmenetesen rendelkezésre bocsátaná az állam, a többi pavilonba pedig éttermeket, kávézókat terveznek. A testőrségi palota 2060 négyzetméterén az Iparművészeti Múzeum török-oszmán szőnyegkollekciói, az Esterházy-kincsek, valamint a főúri és királyi porcelánok különleges gyűjteményei kapnának helyet.
Zumbok Ferenc tervei szerint a helyszín képes lesz fenntartani magát a mélygarázs bevételeiből, az üzletek, éttermek és a lakóépületek emeleti helyiségeinek, valamint a földalatti rendezvényterem bérbeadásából származó bevételekből. “Tőlem azt várják, hogy olcsón, gyorsan és színvonalasan készüljön el a rekonstrukció, és később képes legyen az önfenntartásra” – hangsúlyozta a miniszteri biztos.
A 6,5 milliárd forintos uniós pályázati forrás már rendelkezésre áll, ezt további 2 milliárd forintos – szintén uniós, korábban meghiúsult fejlesztésekből megmaradt pénzekkel egészíti ki a kormány. Az így 8,5 milliárd forint összköltségű beruházás munkálatai 2012 őszén elkezdődhetnek, amennyiben a közbeszerzési pályázatok nem húzódnak el – emelte ki Zumbok Ferenc. Kérdésre válaszolva a biztos kifejtette: azért nem szerepel magántőke a beruházásban, mert az “kiszámíthatatlan kockázatokkal járhat”.
Elhangzott, hogy a Budai Várnegyed fejlesztése kapcsán 2012. február végi határidőt jelölt meg a kormány a Várnegyed és környéke közlekedési viszonyainak rendezésére, teljes rekonstrukciójára pedig 25 évet tűzött ki. Ennek kapcsán a cél egy olyan hosszú távú terv kidolgozása, amely az egész Várnegyed fejlesztését magában foglalja.
A korábbi tervek szerint a negyed felújításának három alappillére lesz: a Zoboki-féle és a Potzner-féle két koncepció – ha a szerzők hozzájárulásukat adják -, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2006-ban kidolgozott tanulmánya. A civil szervezetek, hatóságok és intézmények ötleteit is magában foglaló összegzett terv alapján készül majd el a végleges fejlesztési koncepció, amelynek kezdeti elképzelései között a Szent György tér nyugati oldalának beépítése, a Várpalota külső-belső rekonstrukciója, a Várszínház felújítása és a Habsburg-lépcső visszaépítése is szerepel.
