Debreceni Borkarnevál

Augusztus első hosszú hétvégéjén a hagyományoknak megfelelően a magyar boroké a főszerep. A Debreceni Borkarneválon a Békás-tó idilli környezetében a magyar borvidékek jeles képviselői immár 12. alkalommal mutatkoznak be.

A bor egy szőlőből erjesztéssel készített alkoholos ital. Földünkön 8 millió hektáron évente 240 millió hl bor készül. Magyarország csak 1 % – ban részesedik a világ bortermeléséből: mintegy 80 ezer hektáron évi 3 millió hl bor készül hazánkban. Mennyiségileg elenyésző, ám minőségét tekintve egyre figyelemreméltóbb! Országunk kiváló termőhelyi adottságai, éghajlati viszonyai, a borkészítés évszázados hagyományai, a borral foglalkozók szakértelme és munkája mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy évről-évre kiváló magyar borok készüljenek. Fogyasszák hát élvezettel, gyönyörködjenek az ízek, zamatok változatosságában!
A borok népszerűsítésén túl célunk a hagyományos magyar konyha értékeinek megismertetése is, ezért idén is kiemelt szerepet kapnak a helyi és a hazai sajtkészítők különféle termékei. A Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének tagjai a tejet kiváló minőségű sajttá érlelve kínálják. Céljuk, hogy termékeik méltó közegben, közvetlenül jussanak el a fogyasztókhoz.

Program

augusztus 4. (csütörtök) – Cegléd város napja
18.00
Ceglédi Fúvós Egylet
19.00
Terno Trajo
Bakro Béla – gitár, tambura, ifj. Bakro Béla – kanál, gitár, kanna, szájbőgő, Lakatos Alfonz – kanál, gitár, szájbőgő, Lakatos Gusztáv – ének, gitár
20.30
Köszöntőt mond Földi László Cegléd város polgármestere és Somogyi Béla Debrecen város alpolgármestere
20.45
Tom White és barátai
Fehér Tamás – szájharmonika, ének, Motyovszki László – gitár, Szöllősy Gábor – dob, Vik Flames – nagybőgő

augusztus 5. (péntek)
16.30
Bácsi Gyurka és Barátai
Lipták Dániel – hegedű, Mózer Ádám – harmonika, duda, Mózer Tamás – koboz, Szabó Dániel –cimbalom, Lázár Zsófia – dob, gardon
18.00
Dr. Valter Gipsy Jam Band
Csonka Valter – ének, Tordai Zoltán – hegedű, Budai Antal – cimbalom, Papp Lajos – gitár, Erményi Tamás – nagybőgő, Palazsnik László – tangóharmonika
19.45
Kéknyúl Hammond Band
Premecz Mátyás – Hammond orgona, Zádor Tamás – gitár, Jász András – altszaxofon, Ávéd János – tenor szaxofon, Weisz Gábor – baritonszaxofon, Badics Márk – dob
22.00
Jambalaya
Nemes Zoltán – zongora, ének, Albert Zoltán – szaxofonok, Szűcs Krisztián Qka –trombita, szárnykürt, Mezőfi István Fifi – dobok, Varga Laca – basszusgitár, Kollmann Gábor – szaxofon

augusztus 6. (szombat)
14.00
Bakator
Heit Lóránd Levente – hegedű, Török Péter – 3 és 4 húros brácsák, hegedű kontra, Varró Márk – cimbalom, 3 és 4 húros brácsák, Pandák Viktor – nagybőgő, Jeremiás Ádám – hegedű
17.30:
Etnofaun
Lázár Erika – ének, Szarvas Dávid – ének, rap ,beatbox, ütőhangszerek, Kiss Gábor – ének, dob, Mizsei Zoltán – ének, billentyűs hangszerek, Resch Béla – basszusgitár, bőgő, Ágoston Béla – ének, brácsa, duda, szaxofon, steel drum
19.30
Romengo
Lakatos Mónika – énekes, Rostás “Mazsi” Mihály – énekes, gitáros, szájbőgő, Lakatos “Guszti” János – kanna, tánc, szájbőgő, Kovács Misi – hegedűs, Novák Csaba – nagybőgő, Szokolay Dongó Balázs – szaxofon, népi fúvós hangszerek
22.00
Anselmo Crew
Tommaso – vokál, basszusgitár, Köd – vokál, gitárok, Sub – ének, saz, tangóharmonika, billentyűk, sampler, Jakab – vokál, billentyűk, Csuto – vokál, dob

augusztus 7. (vasárnap)
17.00
Dankó Band
Id. Dankó Lajos – ének, harmonika, szaxofon, Dankó Lajos – ének, hegedű, Dankó Iván – ének, zongora
18.00
Borfolk – Bortárs Zenei Műhely
Olasz György – hegedű, Kovács Géza – kontra, Szűcs Sándor – tambura, Nagymarosy András – nagybőgő
20.00
Fanfara Complexa
Bede Péter – alt szaxofon, Sófalvi Kiss Csaba –tenorszaxofon, kaval, Róka Szabolcs – koboz, Benchea Félix – dob, Salamon Soma – tangóharmonika, Novák Csaba – basszusgitár, Balogh Kálmán – cimbalom

Kiállító borászatok

Béla Borászat, Imrehegy
Boksay Pincészet – badacsonyi borvidék
Bortársaság
Borzóna Borozó
Brunyai Család Pincészete, Siklós
Debreceni Borudvar
Dereszla Pincészet, Bodrogkeresztúr
Dimenzió Borászat
Eke Pince, Balaton – felvidék
Esszencia Borszaküzlet
Fekete Borpince, Szekszárd
Ferenczi Szőlőbirtok, Szekszárd
Frittmann Borászat
Gere Tamás és Zsolt Pincészete, Villány
Gróf Degenfeld Szőlőbirtok, Tokaj
Gyümölcsborok Háza, Debrecen
Klément Borház, Cegléd
Koch Borászat, Hajós-Baja & Vin Art Borház, Villány
Kovács Borház, Gyöngyöstarján
Kovács – Harmat Pincészet – Versend, Villány
Kökény és Fia Családi Borászat, Cegléd
Lídia Borház, Zánka
Málik Pince, Badacsony
Maul Pincészet, Villány
Molnár és Társa Családi Borászat, Cegléd
Oroszlános Borvendéglő-Szirmay kúria
SAUSKA Pincészet, Tokaj
ST gyümölcsborok
Szeleshát Szőlőbirtok, Szekszárd
Tokaj Hétszőlő, Rákóczi Pince
Tamus Borház, Nagyréde
Tuzséri Pálinkamanufaktúra

Nyitva tartás:
csütörtökön 16 órától éjfélig
pénteken és szombaton déltől éjfélig
vasárnap déltől 22 óráig

Új szolgáltatásunk a kerékpármegőrzés, melynek díja 1 órán belül 100 Ft, 1 órán túl 300 Ft.

A belépés díjtalan.

“A SLAMBUCFŐZÉS MESTERE”
cím elnyeréséért ismét slambucfőző versenyt hirdetünk

Helyszín: Debrecen, Nagyerdei park (Békás-tó mellett)
Időpont: 2011. augusztus 6. (szombat) 14.00 órától 17.00 óráig
A verseny célja: a tájjellegű magyar konyha népszerűsítése, hagyományainak ápolása.
Nevezni a helyszínen lehet a verseny napján 12.00 óra és 14.00 óra között (nevezési díj nincs). A csapat egy főzőmesterből és a segítőiből áll. A slambucból legalább öt adagot kell készteni, ebből egy adagot a zsűrinek értékelésre átadni. Minden nyersanyagról a versenyzők gondoskodnak. A szervezők biztosítják a területet, a tűz alá fémtálcát, a tűzifát, ivóvízvételi lehetőséget. A versenyzőknek kell hozni a bográcsot és az állványt, a főzéshez szükséges egyéb eszközöket.

Az elkészült ételeket neves szakemberekből álló zsűri bírálja el, melyet Boros László mesterszakács vezet. Az I. helyezett csapat főzőmestere elnyeri „A slambucfőzés mestere” címet és a vele járó díjat: egy 10 literes asztali hordót, melyet ceglédi borral töltünk meg. Eredményhirdetés 17 órakor.

Díszvendég: Cegléd város

A rendezvény díszvendége Cegléd városa, melyet a csütörtöki napon fellépő művészeti csoportjain túl kiváló borászai is képviselnek: a Klément Borház, a Molnár és Társa Családi Borászat valamint a Kökény és Fia Családi Borászat. A kunsági borvidék nyolc körzetre tagozódik, ennek egyike a Cegléd – Monor – Jászsági körzet. A borvidéken 64 szőlőfajta található, ebből 10 fajta adja az összes szőlőterület kétharmadát. Izsáki sárfehér, Zalagyöngye, Ezerjó, Kékfrankos, Cserszegi fűszeres, Rizlingszilváni, Kövidinka, Kadarka, Kunleány, Olaszrizling. A Kunságban 25.000 hektáron művelnek szőlőt, így a kunsági az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. A XVIII. századtól a szőlőt a futóhomok megkötése céljából is telepítették. A filoxéravész idején a magyar szőlőkultúra átmentésének volt meghatározó bázisa az ellenálló homoki szőlőnövény. A kunsági a mindennapok bora. A napi étkezéshez és baráti beszélgetésekhez nélkülözhettelen asztali és tájborok mellett megtalálható itt az ünnepi alkalomhoz illő minőségi borok választéka is.

Egy elfeledett borvidék: Érmellék

A magyar-román határt átlépve azonnal elénk tárulnak az Érmelléki-dombvidék csábító ligetei, szőlőskertekkel, borospincékkel tarkított lankái. Debrecen városát hagyományosan ez a 30-35 magyarlakta településből álló borvidék látta el az értékes nedűvel. A XVIII. század során az érmelléki szőlőterület kiterjedése 11.000 hektár volt, amely átlagosan 57.000 hektoliter bort – ebből 56.000 hektoliter fehérbort! – adott.

Sok debreceni polgár vásárolt szőlőt a városhoz legközelebb eső borvidéken, hiszen a jó érmelléki bor biztos megélhetést biztosított számukra. Már 1690-ben 118 debreceni polgárnak, 29 érmelléki településen volt nagyobb szőlője. Széchényi István, aki Bihardiószegen katonáskodott, nagyra becsülte az itt termett könnyű borokat: „Fehér asztali borainkat, úgymint a könnyű Érmellékit, ízlésem szerint a világ minden fehér borai elé teszem” – írja. 1870-ben a Zichy család közbenjárásának köszönhetően az állam megalapította a diószegi vincellériskolát, amely az ország első borászati szakiskolája volt.

Az érmelléki bor elég kemény, mérsékelt szesztartalmú bor. Leginkább a száraz borok az elterjedtek, kis mennyiségben akad félédes is. Az illatos borok kitűnő minőségűek (Muscat, Tramini). Korábban az Érmelléken rendszeres volt az aszú készítése is. A legkiválóbb érmelléki bor a XIX. században az itáliai reneszánsz szőlőfajtából készített, kitűnő pecsenyebornak számító Bakator volt. Az újonnan elszaporodott fajták közül ki kell emelni a Királyleánykát és a Rizlinget. Mindkét szőlőfajta szép reduktív borokat ad. A nemzetközi elismertség útján elinduló érmelléki bor karrierjét először a filoxéra-vész akasztotta meg 1884-ben. A nagy lendülettel nekiinduló szőlőtelepítési munkálatoknak azonban a trianoni határ megvonása véget vetett, hiszen elszakította hagyományos piacaitól a borvidéket. A szőlőkultúra hanyatlásnak indult, amely aztán maga alá temette az egész vidéket. A periférikus helyzetbe szorult régió fejlesztésére irányuló törekvések csak az utóbbi években indultak el.

A Zamat Borbarát Alapítvány segítségével az Érmellék – pavilonban igyekszünk bemutatni ezt a borvidéket, annak néhány feltörekvő borászát és azok ígéretes borait.

Kóstolható érmelléki borok:
2010. Gárdon-völgyi Rajnai Rizling, Nagy Sándor Pincéje, Hegyközszentimre
2010. Gárdon-völgyi Királyleányka, Nagy Sándor Pincéje, Hegyközszentimre
2009. Sauvignon Petit, Fábián Tibor Pincéje, Bihardiószeg